PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

Az IC 443

 
  • objektumadatok:
  • -------------------
  • Ikrek csillagkép
  • típus: szupernóva maradvány
  • látszólagos fényesség: 12 mag
  • kiterjedés: 50'

A jelenségről

 

A szupernóvák galaxisunk legnagyobb csillagaiból lesznek. Amíg az új jövevénycsillag ragyogása legfeljebb egy éven át tart, és átlagosan 100 esztendő elteltével fordul elő ilyen jelenség, addig az esemény nyoma az égbolton távcsővel évezredeken át megfigyelhető.

  • képadatok:
  • -------------
  • 250/1000 Asztrográf - Paracorr -1
  • Canon EOS 350D
  • 6 óra/ISO 800 RGB
  • hőmérséklet: -6°C
  • Mátra-Pilis, 2013. január
  • ---------------
  • 200/800 Asztrográf - Paracorr -1
  • Starlight Express CCD
  • hőmérséklet: -20°C (hűtött)
  • 9 óra OIII
  • Etyek, 2012. Etyek - Dán András
  • ---------------
  • A felvétel Dán András közreműködésével készült

kapcsolódó képek

 
 
 
A Medúza-köd

Az IC 443, szupernóva-robbanás nyoma az Ikrek csillagképben

 

A Tejút óriáscsillagai szokatlan módon fejezik be létüket. Fejlődésük végső pillanatában, amikor a magjukban lévő összes fűtőanyag vassá, vagyis a magfúziót többé táplálni nem tudó salakanyaggá alakul át, bekövetkezik a szupernóva jelensége, egy végső robbanás, ami a haldokló égitestet darabokra tépi és anyagát szétszórja a kozmikus térben. Az Ikrek csillagképben, a Földről nézve a Tejút anticentrális irányában 3-30 ezer évvel ezelőtti csillaghalál maradványa, az IC 443 jelű csillagköd dereng.

 

A táguló gázhéj


Az IC 443 egy fénylő kagylószerű gázhéj, amihez hasonló akkor jön létre, ha a szupernóva robbanásakor keletkező gigantikus lökéshullám akár évezredes tágulást követően a környezeténél sűrűbb csillagközi anyagfelhőbe ütközik. Ekkor a hullám összesűríti a nyugalomban lévő kozmikus gázfelhőt, s így annak morfológiája megváltozik, kialakul a szupernóva maradvány szálas, fodros szerkezete. A felszabaduló energia pedig ionizálja a felhő atomjait, így az meghatározott hullámhosszakon sugározni kezd. Az IC 443 a vörös, Hidrogén Balmer-alfa spektrumvonalon bocsátja ki fényének jelentős részét. A gázhéj felszínén azonban nem csak vörös, hanem kékes fodrokat is megpillanthatunk, amiket a kétszer ionizált oxigén, úgynevezett OIII derengése okozza.


 

  Több szupernóva maradványa

A csillagászok egyetértenek abban, hogy az IC 443 Földünktől 5000 fényévnyire található ragyogó felhője, nagyjából 70 fényév átmérőjű, azonban az újabb kutatások a három különböző héjból álló komplexum rádiótávcsöves és röntgentartománybéli vizsgálatai alapján arra következtettek, hogy lehetséges, hogy a maradvány nem csupán egy, hanem több, különböző korokban felrobbant óriáscsillag együttes hagyatéka.