PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

A Selyemgubó-köd

 
  • 200/800 Asztrográf - Paracorr -1
  • Canon EOS 350D
  • 90x5 perc/ISO 800
  • hőmérséklet: 22 °C / 16 °C
  • átlátszóság: 10/5
  • Ágasvár / Skoutari
  • 2011. 08. 28. - 2011. 09. 28.

A jelenségről

 

A Hattyú csillagkép ködös és a Tejút csillagmezőitől sűrűn eltakart területén apró csillagköd, benne fiatal csillaghalmaz pillantható meg. A csillaghalmaz beragyogja a ködöt, ami vöröses fényben izzik, és körülötte kékes fátyol ragyog.

kapcsolódó képek

 
 
-->
A Selyemgubó-köd

A Selyemgubó-köd a Hattyú csillagképben

 

4000 fényévre a Földünktől a Tejút sűrű csillagmezőiben, a Pi Cygni szabad szemmel is látható csillaga irányában helyezkedik el az a kis kiterjedésű csillaghalmaz, mely az IC 5146-os katalógusszámot kapta. A körülötte burokként látszódó 15 fényév átmérőjű ködösség apró gubóra hasonlít.

A Selyemgubó ködössége a többi csillagködhöz hasonlóan a vörös Hidrogén Balmer-alfa tartományában sugároz, de jellegzetessége a pereme mentén kialakuló reflexiós jelenség is, melyről a nevét kapta. A fényes csillagok kékes fényét a környező porfelhők verik vissza. Ezek a porfelhők az Edward Emerson Barnard által 168-as sorszámmal megjelölt porfelhő-komplexum részei, mely nyugat felé hosszú ösvényként folytatódik az égbolton.



 

  A gubó és a selyem

A Selyemgubót, mely a csillagközi anyag különös fényjátékának eredménye, egy 100.000 éves B0 színképtípusú csillag és a körülötte lévő halmaz ragyogja be. A vörös fény emisszió, a kékes pedig a környező kozmikus porfelhők felületén létrejövő reflexió. A gubó belsejében lévő mintázatot a csillag előtt lévő fényelnyelő gázfilamentek hozzák létre. A Selyemgubó része a 3000 fényév átmérőjű Gould-övnek, melyhez több másik O és B típusú csillag is tartozik.

 

  Porfelhők

A Barnard 168 jelű sötét por-komplexum 100 fényév hosszúságban kígyózik a csillagközi térben. A Herschel űrtávcső mérései szerint 27 keskeny, harmad fényév vastagságú filament alkotja azt a hosszú sötét sávot, mely a csillagok fényét eltakarja. Asztrofizikai kísérletek arra utalnak, hogy a rendkívül hideg, -263,15C° hőmérsékletű csillagközi anyagban lökéshullámok tovaterjedése hozhatja létre a távcsővel is megfigyelhető sűrűsödéseket. A Barnard 168-ban 350 csillag nélküli kompakt csomót azonosítottak, melyek közül 45 gravitációsan kötött, egy jövőbeli csillag keletkezésére alkalmas struktúra.