PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

A Lófej-köd

 
  • 200/800 Asztrográf - Paracorr -1
  • Canon EOS 350D
  • 80x5 perc/ISO 800
  • hőmérséklet: -3 °C
  • átlátszóság: 10/7
  • Ágasvár
  • 2011. január 29-30.

A jelenségről

 

A ló fejére emlékeztető jelenség talán éppolyan ismert volt az űrtávcsövek korszaka előtt, mint manapság a Sas-ködben emelkedő teremtés oszlopai. A könyvek borítóján is többször megjelentetett sötét formációnak érdekes fizikája van.

kapcsolódó képek

 
A Lófej-köd

A Lófej-köd, az IC 434, és az NGC 2023

 

Az Orion öve alatt látszik Edward Emerson Barnard 1919-ben publikált katalógusának a 33-as sorszámot viselő ködössége, mely sejtelmesen emelkedik a vörös hidrogéntenger fölé. A csillagászat világának emblematikus sötét sziluettje felbukkanó ló fejére emlékeztet, mely után méltán kapta nevét.

A Lófej ködösségét a mögötte fénylő IC 434 ionizációs frontja teszi feltűnővé. Az IC 434 hidrogéntömegét az Sigma Orionis (felső fényes, szabad szemmel is látható csillag) ultraibolya fénye gerjeszti. Felszínéből az anyag a mágneses erővonalakat követve áramlik a ritka csillagközi térbe, így jön létre a ló fejének hátterét alkotó ködösség szálas, sarki fényre emlékeztető szerkezete.



 

  A ló feje

A Lófej-köd 27 naptömegnyi hideg porból és gázból felépülő 5 fényév magas oszlopa lassan áramlik a kozmikus háttér előtt. Félmillió évvel ezelőtt a Sigma Orionis sugárzása belső instabilitást hozhatott létre a Lófej-köd szűlőfelhőjében, mely hatására a hideg, sűrű por és gázanyag áttörte az ionizációs frontot, és sötét felhőként emelkedett ki. A felhő belsejében kistömegű csillagkezdemények rejtőznek, felső peremén fiatal csillag bukkan elő, tövében pedig a V615 Orionis protocsillag jet-je keltette sárgás fényű udvar pillantható meg. A Lófej-köd anyaga 10 km/s-al délnyugat felé halad egyre lassulva, halvány vörös auráját kipárolgó hidrogén kelti, mindeközben a Sigma Orionis sugárzása erodálja felszínét. Eltűnni szemünk elől nagyon lassan, talán 6 millió év múlva fog.

 

  Az NGC 2023

A 4 fényév átmérőjű kék üreget a HD37903 jelű csillag fénye tölti ki. A Lynds 1630 jelű molekulafelhőről, mely a Lófej-ködnek is bölcsője volt, visszaverődik a csillag fénye, míg a csillag maga üreget váj a ködösségbe. Így jön létre az NGC 2023 jelű reflexiós-köd, mely alig harmadfoknyi távolságban látszik a sötét sziluett alatt.