PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

A Fátyol-köd

 
  • 200/800 Asztrográf - Paracorr -1
  • Canon EOS 350D
  • 14 óra/ISO 800-1600
  • H-alfa, OIII, UHC-s szűrőkkel
  • átlátszóság: 10/5
  • Pilisszentkereszt / Egerág
  • 2011. július-augusztus

A jelenségről

 

Az emberiség által megfigyelt talán legfényesebb szupernóva csodálatos jelenséget hozott létre. A fényes szálak szövedéke egy gigászi robbanás lökéshulláma. A lökéshullám tovaterjed a térben és a csillagközi anyaggal ütközve kelti életre a Fátyol-ködöt.

kapcsolódó képek

 
A Fátyol-köd

NGC6960, a Fátyol-köd nyugati régiója

 

Az időszámítás előtt 3-4000 évvel, valamikor az őskor és az ókor határán élt emberek nemzedéke biztos sok-sok generáción át emlegette azt az éjszakát, amikor egy új, a Holdnál is ragyogóbb csillag jelent meg az égen. A Hattyú csillagképben felrobbanó óriáscsillag az emberiség történelmének egyik legfényesebb szupernóvája volt. Éjszaka árnyékot vetett és hetekig látható maradt szabad szemmel. Ma már csak a teleholdnál hatszor nagyobb maradványa látszik, egy lassan táguló foszlányokra szakadt ködösség. Ez a Cirrus-köd a Hattyú csillagképben. Az utolsó fényes szupernóvát több, mint 400 évvel ezelőtt, 1604-ben láthattuk. Vajon mikor lesz a következő? (Mizser Attila)

A Fátyol-köd szupernóva maradvány, a Far Ultraviolet Spectroscopic Explorer mérései szerint tőlünk 1470 fényévnyi távolságra, azaz galaktikus viszonylatban a közeli szomszédságban helyezkedik el. A ködösséget ionizált, illetve gerjesztett állapotban lévő hidrogén, oxigén és kén alkotják, melyek a vörös hidrogén Balmer alfa, kénII és a kékes oxigénIII vonalakon sugároznak.



 

  A kék és vörös szálak

A sugárzást a szupernóva-robbanás által a csillagközi anyagban keltett lökéshullám energiája kelti, amint az egy sűrűbb csillagközi felhőnek ütközve nyelődik el. Az oxigénből álló fátylak által kirajzolt lökéshullám frontjai oly vékony felületek, hogy csupán oldalnézetben vehetők észre. Ennek a jelenségnek köszönheti a ködösség a különleges szálas szerkezetét.

 

  Ionizációs héjak

A lökéshullám mentén felfényesedett ionizációs front a fátyol északi végén egy sűrű szálrendszert alkot, mely déli irányban több kevésbé fényes felületre oszlik szét. Ennek az oka a ködösség hozzánk viszonyított térbeli helyzetében keresendő. A látóirányunkkal egyirányba eső ionizációs felületek a köd déli régiójában a térben elcsavarodnak, ezáltal kibillennek síkjukból. Így válik láthatóvá a ködösség komplex héjakból álló szerkezete.

 

  Az 52 Cygni

A fényes csillag, melyen a két fok kiterjedésű ködösség húzódik át, az 52 Cygni, szabad szemmel is jól látható, mely bár egy irányban látszódik a NGC6960-nal, de fizikailag nem alkot vele kapcsolatot.