PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

Az Írisz-köd

 
  • 200/800 Asztrográf - Paracorr -1
  • Canon EOS 350D
  • 11 óra/ISO 800
  • hőmérséklet: 5 °C / 15 °C
  • átlátszóság: 10/7-8
  • Ágasvár / Skoutari
  • 2009. 10. 9/10. - 2011. 09. 29.

A jelenségről

 

Pillantás a kozmikus porfelhők közé rejtett üregbe - az NGC 7023 jelzésű ködösség 1300 fényév távolságból pislákol felénk a Cepheus csillagképben, közepén egy több fényévnyi térséget megvilágító fényes csillaggal. (hirek.csillagaszat.hu)

kapcsolódó képek

 
A Írisz-köd

Az Írisz-köd és az LBN 487 sötét ködössége

 

Az bekezdések címei megtévesztőek. A sötét porfelhők a felvételen világosnak tűnnek, a fénylő fátylak pedig a kozmikus sötétbe vesznek. A valóságban a felvétel minden porcikája éjfekete láthatatlanságba burkolózik. A fényes csillag távcsőben halványan pislákol, körülötte lévő fénylés felismerhetetlen. Mit más lehetne az ember célja, ha nem éppen ennek a láthatatlannak a megörökítése, a kozmikus sötétbe burkolódzó semmi, de mégis gyönyörű jelenség világra segítése. Mivel szemünk "világa" nem látja, mert nem "világos" eléggé, ezért eddig nem is volt része a "világnak".

Sokan megpróbálkoztak mindevvel. Jómagam is. Így vette kezdetét az a folyamatos küzdelem, amelynek mindenféle lépcsőfokait láthatjátok ezen a portálon kalandozva. De kalandozás helyett most inkább nézzük meg, mi is ez a jelenség pontosan.



 

  A központi csillag

A SAO 19158 jelű nagytömegű, forró csillag keletkezésének végső állapotában van. Erős ibolyántúli sugárzása vöröses színben ragyogtatja fel a közvetlen közelben lévő gázfilamenteket (emisszió – a felvételen minimális mértékben van jelen), míg kék fénye visszaverődik környező csillagközi anyagról (reflexió), és így kirajzolódik a kozmikus porfelhő üregének fala. Ahová a csillag fénye nem jut el, hiszen a csillagközi anyag az útját állja (abszorpció), ott sötétbarnán rajzolódnak ki a szinte láthatatlan halványságú galaktikus porfelhő részletei.

 

  Sötét porfelhők

A kozmikus por és gáz fényelnyelő hatása olyan intenzív, hogy a ködösség egyes területein egyetlen háttércsillag fénye sem hatol át. A csillagközi por molekuláinak alakja, összetétele meghatározza, hogy mely hullámhosszakon milyen intenzív a közeg fényelnyelése, illetve szórása, amit együttesen extinkciónak nevezünk. Általánosságban elmondható, hogy a fény hullámhosszának növekedésével arányosan csökken az extinkció mértéke, azaz amíg a kék fény könnyen visszaverődik, addig a vörös könnyebben áthatol a közegen.

 

  Fénylő fátylak

A fentebb leírt jelenség miatt a galaxisok kiterjedt porsávjai többnyire barnás árnyalatúak, ahogy a háttércsillagok együttes szórt fénye áthatol rajtuk. A galaktikus porsávokéhoz hasonlít az Írisz-ködnek otthont adó LBN 487 katalógusszámú ködösség működése is. A galaktikus mélységben rejtőző csillagok fénye átdereng a porfelhők peremén, ott ahol az vékonyabb, és a fényt nem nyeli el. Így jelennek meg a fénylő fátylak a sötét ködösség peremvidékén.