PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

A rozetta-köd

 
  • 200/800 Asztrográf - Paracorr -1
  • Canon EOS 350D
  • 60x5 perc/ISO 800
  • hőmérséklet: -18 °C / -3 °C
  • átlátszóság: 10/8
  • Erzsébet / Ágasvár
  • 2009. 12. 20. - 2011. 03. 0

A jelenségről

 

A Monoceros csillagkép nagy ködössége, a Rozetta molekulafelhő ionizált gyűrűjének halvány fénye 5200 fényévnyi távolságból érkezik hozzánk. A cirkuláris HII zónát egy fiatal csillaghalmaz fényes csillagai késztetik vöröses fénylésre.

kapcsolódó képek

 
 
-->
A Rozetta-köd

A molekulafelhő

 

A Monoceros csillagkép nagy ködössége, a Rozetta molekulafelhő ionizált gyűrűjének halvány fénye 5200 fényévnyi távolságból érkezik hozzánk. A cirkuláris HII zónát egy fiatal csillaghalmaz nagytömegű tagjai alakítják immáron 3 millió éve. Az NGC 2244-es jelű csillaghalmaz a Rozetta molekulafelhő - a Monoceros csillagképben elhelyezkedő 130 ezer naptömegnyi csillagközi anyag – délnyugati régiójában ultraviola sugárzásával fénylésre készteti és csillagszeleivel alakítja környezetét. Így hozza létre a téli égbolt egyik legizgalmasabb fotografikusan észlelhető jelenségét, magát Rozetta-ködöt.

A Rozetta-köd a naprendszertől 1600 parszeknyire, azaz 5200 fényévnyire található, galaktikus viszonylatban sem kis távolságra tőlünk. Látszó átmérőjéből következik, hogy mérete is lenyűgöző, 130 fényév átmérőjű, azaz tízszer akkora, mint az Orion-köd fényes régiója. A New General Catalogue of Stars and Clusters 2237 2238 2239-es és 2246-os számokkal jelöli a ködösség különböző részeit. Az NGC 2244 a Rozetta-köd közepén elhelyezkedő csillaghalmaz katalógusszáma.



 

  A központi csillaghalmaz

Az NGC 2244-es jelű vagy a Caldwell katalógus 50 sorszámát viselő csillagcsoportosulás a Rozetta-köd központjába ágyazódott be. A halmaz több “O” és “B” színképtípusú csillagnak ad otthont, melyek erős sugárzást és csillagszelet bocsátanak ki. Ez utóbbival alakítják ki évmilliók alatt a környezetükben látszódó üreget, a csillagközi anyagban ritkább buborékot. A csillagkeletkezés a halmaz környezetében jelenleg is tart. Ezt támasztja alá egy születőfélben lévő csillag felfedezése, melyet Rosette HH1 néven katalogizáltak.

 

  Porfelhők

Sötét csillagközi anyag oszlopokba, csomókba tömörül, így létrehozza azokat a sűrűsödéseket, melyekben új csillagok jöhetnek létre. A szálak és csomók sűrűbbek, és gazdagabbak porban a környezetüknél, ezért elnyelik a látható fény egy részét, így sötét mintázatként látszódnak.

 

  Gázoszlopok

A vörös hidrogénfelhők nyúlványaiban már létrejöttek a később csillagokká alakuló protocsillagok, de még nem pillanthatóak meg a látható fény tartományában. Gyenge fényüket a sűrű ujj-szerű gáz és porfelhők rejtik el előlünk olyannyira, hogy csupán infravörös műszerek számára érzékelhetőek.

 

  Oxigénfátylak

A Galaktikus-ködök, mint a Rozetta-köd, nem csak a Balmer-alfa tartományban sugárzó hidrogénből állnak, hanem más kémiai elemeket, például ként, vagy oxigént is tartalmaznak. A gerjesztett kénatomok vörös fénye egybeolvad a hidrogén sugárzásával. A kétszer ionizált oxigén rózsaszínes-lilás fátyolként jelenik meg. A fénylés előterében csillagok és sötét apró globulák láthatóak, míg a háttérben felsejlik a vörös hidrogénfelhő felszíne.